Mint ismeretes, a kockázati életbiztosítások a minimálbér 30 százalékáig adómentesek.

2019-től ha a kockázati biztosítás szerződője a munkáltató, biztosítottja a munkavállaló és kedvezményezett a biztosított családtagja, a munkáltató által fizetett díj után a biztosított munkavállalót 15 százalék szja + 10 százalék nyugdíjjárulék + 8,5 százalék egyéb járulék, a munkáltatót 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó + 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli.
Költségként elszámolható a biztosítási díj + a munkáltatói közterhek (21 százalék).

Azaz egy havi 10 ezer forintos biztosítási díj adója 5.450 forint. 12.100 forint számolható el költségként.

Kis István üzleti tanácsadó

Már elérhetők a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény rendelkezései szerint nyilvántartott egyes adatok.

A követező adatok kérdezhetőek le:
Jövedéki biztosíték szabad keret;
Adóraktári készlet;
Adóraktári készletmozgások.

A lekérdezések az ügyfélkapun belépve az eBEV-szolgáltatás/Szolgáltatások/Jövedéki adatok menüpont alatt érhetőek el az engedélyes képviselője által.

A lekérdezések az alábbi képviseleti jogcímekkel rendelkezők részére állnak rendelkezésre:
Törvényes képviselő;
Jövedéki adatok lekérdezése.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

A társas vállalkozás tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:
- munkaviszony,
- megbízási jogviszony,
- tagsági jogviszony.

Ha nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban dolgozik, akkor a személyes közreműködés csak tagsági jogviszony lehet, azaz társas vállalkozónak minősül.

Ennek következtében nem lehet főállású a kisadózó, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül.

Így a társas vállalkozásában kell megfizetni a közterheket legalább a minimálbér után. A 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 10 százalék nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, míg a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizeti meg.

Katás egyéni vállalkozóként 25.000 forintot fizet havonta.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén ha megelégszik a bérleti díj áfa 50 százalékának a visszaigénylésével, akkor 2019-től nincs szüksége útnyilvántartás vezetésére.

2019-BEN ÍGY CSÖKKENTHETI LAKÁSHITELE TÖRLESZTÉSÉT HAVI 3.300 FORINTTAL!
Részletek: https://cegvezetoknek.hu/index.html

Az EFO egyszerűsített foglalkoztatásbejelentő alkalmazás támogatja a havi munkáltatói, kifizetői járulékbevallás (’08) egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony adatait tartalmazó lapjának kitöltését.
Az alkalmazásban tett bejelentések adatai a „Könyvelői export” funkció segítségével olyan formátumban exportálhatóak, amelyek lehetővé teszik az erre felkészített könyvelő, bérszámfejtő programokba a közvetlen betöltést, így az Általános Nyomtatvány-kitöltő Keretprogram (ÁNYK) által kezelt járulékbevallásba történő beemelést és a NAV számára történő beküldés előkészítését.

Az EFO által előállított fájl lehet CSV vagy XML állomány, amelyek közül aszerint választhat, hogy milyen kiterjesztésű fájllal szeretne dolgozni.
A bevallási részadatok összeállításához a számítógépén nyissa meg az EFO alkalmazást, majd a felső menüsorból válassza ki a „Könyvelői export” funkciót. Itt megadhatja, hogy a bejelentések adatait mely havi időtartamra szeretné előállítani, valamint kiválaszthatja, hogy mely munkáltató nevében tett bejelentéseket szeretné kigyűjteni.
Az „Export” gombra kattintva a kért fájl előáll.

Kis István üzleti tanácsadó

Amennyiben az adós nem fizeti meg tartozását, az adós munkabéréből tiltható le tartozása. A munkáltató végrehajtható határozat alapján köteles az adós kifizetéséből a letiltásban meghatározott összeget letiltani, azt befizetni a végrehajtást kérőnek.

A munkáltató köteles a belépő munkavállalótól tartozásigazolást bekérni, és ha van tartozás, a végrehajtást folytatni.
A tartozásigazolás hiányáról a munkavállaló a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.
Ha a belépő munkavállalótól nem kéri az előző munkahelyen kiadott igazolásokat, és nem nyilatkoztatja tartozás nem létéről, az súlyos anyagi következménnyel járhat. Ugyanis a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel, miszerint a jogosult a kötelezett mellőzésével egyenesen a kezes ellen is fordulhat. Ebben az esetben a munkáltató köteles haladéktalanul eleget tenni a fizetési felszólításnak, esetleg így neki kell kiegyenlíteni az adós tartozását.

Ha a végrehajtó értesül, hogy munkáltató nem tiltja le a végrehajtható összeget, a türelmi idő letelte után a munkáltatóval szemben a végrehajtó rendbírság kiszabását kezdeményezheti a bíróságon, ahol a céget és az ügyvezetőt is 500 000 Ft-ig terjedő bírság megfizetésére kötelezhetik.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

OSZTALÉK KALKULÁTOR 2019 HASZNÁLATA – ITT TALÁLHATÓ: https://www.cegvezetoknek.hu/osztalekkalkulator.html

Az osztalékkalkulátor 2018-ban 450.000 forintig számolja az eho-t.
2019-ben a jelenlegi minimálbér (még nem ismerjük a jövő évit) 24 szereséig számolja a szociális hozzájárulási adót (19,5 %).

A nettó osztalék 2018-ban és 2019-ben pl. 10.000.000 Ft esetén közelít egymáshoz, mivel már az eho és a szocho maximumig ki van fizetve, afelett már csak az szja. van. Az pedig mindkét évben ugyanannyi.

Az eho megszűnése miatt a szocho határa közel a duplája lesz a 450.000 forintos keretnek. Összességében 2019-től növekszik az osztalékfizetés terhe.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

Az ingatlan-bérbeadás esetén az Szja tv. 11. számú melléklete szerint számolható el a kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlan, mint tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége. A tárgyi eszköz felújításával kapcsolatban felmerült kiadás a felmerülés évében elszámolható, vagy választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján, az értékcsökkenés összegének meghatározása során az alábbiakra érdemes kiemelt figyelmet fordítani:
- Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat az épület, épületrész esetében, ha azt, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
- Tárgyi eszköz ingyenes szerzése esetén nincs lehetőség az értékcsökkenés elszámolására.
- Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, telek beszerzési ára után, ezért amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni.
- Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély a jövedelmét 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítja (állapította) meg a jövedelmét.
- Amennyiben az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja bérbeadással, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására, mivel arra csak a tulajdonos jogosult.
- Építmény, épület nem kizárólag bérbeadásra történő hasznosítása esetén, vagyis amennyiben a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegéből
   - a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
   - a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
   - ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.

- Az értékcsökkenési leírás alapja nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár. Ezt az összeget növelni lehet az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az értéknövelő beruházások esetén a saját munkavégzés értéke költségként nem számolható el.
- Amennyiben a bérbe adott ingatlant a magánszemély eladja, akkor az ingatlan értékesítésből származó jövedelem meghatározásakor az ingatlan bérbeadása során költségként elszámolt kiadás, értéknövelő beruházás, értékcsökkenési leírás még egyszer már nem vehető figyelembe költségként az értékesítés bevételével szemben.

FORRÁS: NAV

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

Az egyéni vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége attól függ, hogy milyen adózási módot választott:
a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartásai:

Alapnyilvántartások:
naplófőkönyv,
pénztárkönyv,
bevételi és költségnyilvántartás.

Az alapnyilvántartás típusát adóévenként kell meghatároznia, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.

Az egyéni vállalkozónak ezen kívül a következőkben felsorolt részletező nyilvántartások közül azokat kell vezetnie, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek.

Részletező nyilvántartások:
A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása
A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás
Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása
Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása
Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása
Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása
Selejtezési nyilvántartás
Leltár
Alvállalkozói nyilvántartás
Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartás vezetési kötelezettsége:

bevételi nyilvántartást kell vezetnie azzal, hogy teljesítettnek tekinthető a bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettség, akkor is, ha a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi és e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó magánszemély nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás szerint áfamentes.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg.
- Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
- A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.
A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ